Minden megszületett gyermek király a saját családjában, és a hazában A népmesékben mindig a harmadik királyfi vagy királylány menti meg az öreg királyt, az országot.
Népesedési kerekasztal Az előzmény: Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Beszélgetés Dr. Kopp Máriával, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetőjével SZK: 2009-ben milyen indíttatásból született a mozgalom? KM: Hogy elősegítse a kívánt és tervezett gyermekek megszületését, és ezáltal elérje, hogy több magyar gyermek szülessen, mint ahányan meghalnak Magyarországon. SZK: Ki adta ezt a romantikus nevet a mozgalomnak? KM: Én, mert úgy éreztem, ha csatlakozókat kívánunk megnyerni, akkor először az érzelmeikre kell hatni. A magyar népmesék üzenete: a három királylány, három királyfi, a három gyermek mentheti meg az országot. A mozgalom céljai: - hogy annyi gyerekünk lehessen, amennyit szeretnénk, - hogy legyen kiben bíznunk akkor is, ha a magunk erejében már nem bízhatunk, - hogy derűsen öregedjünk meg, - hogy ne csak a bankokba, hanem gyermekeinkbe is befektethessük a pénzünket. SZK: Az egyik üzenetük rám is erősen hatott. Nevezetesen, hogy a válságban legfőbb támasz a gyermek. Látszólag ellentmondás, hiszen a gyereknevelés manapság sokba kerül. KM: De az, amit az ember a gyerekeitől kap, nem mérhető pénzben. SZK: Például erőt. Egyedül neveltem fel a fiam, és tudtam, bármi történik nem omolhatok össze, mert nincs, aki átveszi a feladataimat. Nem lett volna se könnyebb, se egyszerűbb az életem gyerek nélkül. KM: Ezért a mi megközelítésekben kulcskérdés a „gyermekhez való jog”. Mivel a ma születő gyermekek a jövő zálogai, más szavakkal, ahogy Andorka Rudolf mondja, „közjószágok”, hiszen ők jövőbeli munkavállalók, jövőbeli hozzájárulásuk a nemzeti jóléthez mind gyermekeseknek, mind a gyermekteleneknek jövőbeli előnyökkel jár, ezért legitim kormányzati és társadalmi cél annak elősegítése, hogy a kívánt, tervezett gyermekek megszülessenek. Meg kell keresni és meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a szándékok elérését. Ebben kulcsfontosságú: § a család ÉS hivatás összeegyeztethetősége (meg kell szüntetni magasabb végzettségű nőkkel szembeni negatív diszkriminációt, hogy ne veszítsék el a hivatásukba fektetett erőfeszítéseiket sem, miközben megszületnek a tervezett gyermekeik ) § a gyermekesek anyagi terheinek enyhítése A család ÉS hivatás összeegyeztethetősége megteremtésében a társadalom különböző szereplői vehetnek részt: § hangsúlyozni kell munkaadók szerepét, a (kis)gyermekesekkel szembeni negatív előítéletek megváltoztatásában § a munkavállalói oldal szereplőinek ki kell alakítani egy olyan stratégiát, amely fokozottan veszi figyelembe az említett problémát, § a kormányzatnak nagyobb részt kell vállalnia a munka és család összeegyeztetésének elősegítésében, a valós részmunkaidős foglalkoztatás megteremtésében, a gyermeket vállaló fiatalok lakáshoz jutásának támogatásában, a több generációs családok közeli lakhatásának elősegítésében § a férfiaknak a családi feladatok ellátásában, § a témával foglalkozó kutatásoknak tájékoztatni kell a résztvevőket a dilemmákról, eredményekről, megoldási javaslatokról SZK: A mozgalom javaslatokat tett a kényszer szingli lét csökkentésére is. KM: Valamint arra, hogy az otthoni gyermekgondozás legyen elismert társadalmi tevékenység. Felhívtuk a figyelmet a keresztszülőség fontosságára, a közbeszéd tudatos megváltoztatásának szükségességére. Eszmecserét folytattunk arról, hogy hogyan segíthetik a gyermekes családokat azok, akiknek nincsenek saját gyermekeik, valamint arról is, hogy miként lehetne lejjebb hozni, de legalább a 30-as évek alá a gyermekvállalási életkort.? Például a felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok gyermekvállalásának támogatásával. SZK: Kik csatlakoztak először a mozgalomhoz? KM: A Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, amelynek alapeszméje, hogy a települések megtartó erejének kulcsa a gyermeklétszám megtartásában, növelésében rejlik. A gyermeknevelés öröme nem csupán hivatás, hanem a család, a közösség ereje, gazdagsága. Az egészséges magyar családmodell megőrzése, megismertetése és annak népszerűsítése mindannyiunk közös érdeke. Ezek a gondolatok vezérelték őket arra, hogy megszervezzék Bács-Kiskun megyében a Királykisasszonyok és Királyfiak Otthona című programot. Minden megszületett gyermek király a saját családjában, és a hazában. „Válságban a gyermek, a legfontosabb támasz” címmel szerveztünk kerekasztal beszélgetést, és ezt követte a Népesedési Kerekasztal magalakulása.keretesNépesedési kerekasztalMindannyiunk hivatása, hogy fölneveljük a következő generációt! – hangsúlyozta Pálinkás József a Népesedési Kerekasztal megalakulása alkalmából. A Népesedési Kerekasztal alapító nyilatkozatából: A Népesedési Kerekasztal célja olyan széleskörű társadalmi együttműködés megalapozása, amely folyamatosan napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre. A Kerekasztal résztvevői nem kész megoldásokat várnak az államtól, hanem párbeszédben szeretnék kiérlelni, felvázolni, próba alá vetni azokat a javaslatokat, melyek megvalósulása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek. SZK: Kik vesznek részt a munkában? KM: Szakmai, szakpolitikai és civil szervezetek, egyházak, munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a parlamenti pártok képviselői, akik olyan szabályozások kidolgozásához kívánnak hozzájárulni, amely enyhíti a gyerekeket nevelő családok terheit és segít összeegyeztetni a gyermekneveléssel kapcsolatos és a munkahelyi kötelezettségeket. SZK: – Pelenkázz, tovább élsz! – ajánlotta a férfiak figyelmébe KM: Ugyanis saját követéses vizsgálataink eredményei szerint a kisgyermekükkel szoros kapcsolatban élő apák négyszer nagyobb eséllyel érik meg 69. évüket, mint azok, akiknek nincs gyermekük, vagy nem veszik ki részüket a gyermek gondozásából. SZK: Hogyan dolgozik a Népesedési kerekasztal? KM: Nyolc munkacsoportunk van. Ezek kezdeményeznek párbeszédet a családtámogatási rendszerről; a család és a munka összehangolásáról; a férfiak és a nők családon belüli szerepmodelljeiről; az otthonteremtés feltételrendszeréről; a gyermekek esélyegyenlőségéről; a társadalom- és egészségbiztosításról; a párkapcsolati problémákról és végül, de nem utolsó sorban a társadalmi légkör, a közbeszéd alakulásáról. A párbeszédben sok új információhoz jutnak a részvevők. Itt hallottuk például Spéder Zsolttól a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatójától, hogy ma Magyarországon a tervezett gyermekeknek csak a 30%-a születik meg. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egyre sokasodnak azok a harmincas nők, akiknek még nincs gyerekük. Ezt a trendet csak csakis a családokat támogató társadalompolitikával fordíthatjuk meg, amely nem utalja a problémát a hálószobákba, hanem az okok feltárásával, és a lehetőségek megteremtésével hozzájárul ahhoz, hogy a tervezett gyerekek meg is szülessenek. SZK: A munkacsoportok közül – nem véletlenül – engem az érdekelt, amely a média szerepével foglalkozik. Itt olyan kívánalmakat fogalmaztak meg, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a ma látható műsorok többségével, pedig önök kulcsfontosságú szerepet tulajdonítanak annak, hogy a tévék, rádiók miként segíthetik a családtervezést, a gyermeknevelést, a valódi, tartós kapcsolatok szükségességét. KM: Én optimistább vagyok. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy az emberek igenis vágynak a családi értékekre, és tudják, hogy a kiegyensúlyozott családi élet egészségvédő tényező is. És talán meglepő, de a médiumok munkatársai közül sokan nyitottak már ezekre a témákra. Talán azért is, mert tudják, hogy az ő stresszes életükben milyen nagy szükség van arra a megnyugvásra, amit a család, a gyerekek adhatnak. Az valóban tény, hogy a műsorok mást tükröznek, mert a reklámozók és a bevétel szempontjából a fogyasztói ember „előállítása” a legfontosabb. Az Egyesült Államokban egyre erősebb az igény olyan műsorokra, amelyek a családok szerepét hangsúlyozzák. A médiumok pedig egyre sűrübben alkalmazkodnak ehhez a kívánalomhoz. Nemrégiben egy kongresszuson éppen az amerikaiak képviselték a legintenzívebben, hogy a boldogság, az egészség , a család milyen fontos tényezők az emberek életében. Teljesen logikus lenne, ha most, amikor a pénztőke szerepe megingott, rádöbbennénk: a fogyasztói társadalom értékrendje, vagyis az, hogy valaki értékesebb, ha jobb kocsija, jobb farmerja, dekoratív barátnője van, egyáltalán nem teszi boldogabbá az embert. Magyarország ma nagyon boldogtalan ország. Vallom, hogy ez nem alapvető tulajdonságunk, de sajnos pillanatnyilag ez a helyzet. Intézetünk részt vesz egy uniós pályázatban, amelynek kapcsán a boldogság egészségvédő hatását vizsgáljuk. Daniel Kahneman, az első pszichológus, aki közgazdasági Nobel-díjat kapott, szintén ezt kutatta, s kimutatta, hogy a boldog országok sokkal jobb helyzetben vannak anyagilag. Az erős fogyasztói értékrenddel jellemezhető országokban élők rosszkedvűbbek, a férfiak idő előtti halálozásában egyértelműen közrejátszik az a stressz, hogy attól rettegnek, lemaradnak a versenyben. Ehelyett újra fel kellene fedezni azt a régi bölcsességet, ami pár évtizede elfelejtődött, hogy a tartós bizalmon alapuló társas kapcsolatok az életmódtényezőknél is sokkal komolyabb egészségvédő hatásúak.
Bővebben a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomról és a Kerekasztalról:
Budapest, 2000. május 22. Dr. Márki László Mellékletek:
Hivatkozások:
Jegyzetek: Az angol Independent Television családi műsorpolitikájának adaptált változata. A pontosan fordított szöveg álló, a NOE által hozzáadott szöveg dölt betűvel van szedve. Dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztos asszonyának (2000. december 4-én kelt levelében a NOE-nak megküldött) javaslata szerint ezt a mondatot utólag a szó szerinti fordítás helyett kissé "keményítettük". HÁZASOK TÍZPARANCSOLATA 1. Légy nyitott és fejlődőképes! A házasság nem révbe érkezés, nem végcél – tudnod kell növekedni és elmélyülni a szeretetben házastársaddal. 2. Fogadd el házastársad különbözőségét! Ne ámítsd magad, hogy majd TE megváltoztatod házastársad egyik vagy másik tulajdonságát – ne akard őt saját hasonlatosságodra formálni. Ez még egy embernek sem 3. A MÁSIKAT akard boldoggá tenni, ne saját boldogságodat hajszold! „Szeretlek, mert vagy, mert ilyen vagy. Elfogadlak és vállallak minden pozitív és negatív tulajdonságoddal együtt egy egész életre.” Ajándékozd neki teljesen az igazi gazdagság minden forrását: a teljes figyelmedet (ő a legfontosabb ember az életedben!), az idődet. 4. Magaddal szemben szigorúság, társaddal szemben az engedékenység! Ne várj mindig mindent őtőle! (Se a házimunkában, se a lelkiekben!) 5. Házastársadat a sorban SENKI és SEMMI meg nem előzheti! Mindig mindenben ő legyen az első – nem a gyerek(ek), nem a szülők(!), nem a munka, nem a karrier…..Amikor valaki házasságot köt, el kell vágni, - és tudni kell elvágni – a szülőkhöz kötődő szálakat. 6. Legyen rugalmasan kialakítva a felelősség megosztás! Ki-ki képességei, természete szerint végezze a családban előkerülő tennivalókat, és eszerint tartozzon érte felelősséggel. 7. Legyen nyitott a család mások felé is! A legtöbb házaspár összeborul, mint a káposztalevél. Ez nem egészséges, elszigetelődéshez, belterjes probléma-felhalmozódáshoz vezethet. 8. Tiszteld az életet, fogadd örömmel a gyermekáldást! Mondj IGEN-t az életre. Ahol a (leendő) szülők igaz szeretettel szeretik egymást, ott minden más - anyagi, munkaügyi, szabadidős, hobby….- szempont eltörpül. 9. Ne feledd dicsérni társadat! Ez a szeretet, az együttlét örömének kifejezése. Ne érjen véget az udvarlás az esküvővel! Vegyél időnként feleségednek egy-egy szál virágot „csak úgy”! Készíts néha férjednek gyertyafényes vacsorát – csak az ő kedvéért! Nem elég egyszer, az esküvőn elmondani: „Szeretlek!” – hanem minden nap ezer jelét kell ennek adni – és néha nem árt újra és újra elmondani. Ne mondd hogy „Úgyis tudja!”, mert nem TUDNI akarja, hanem nap mint nap TAPASZTALNI!! 10. Legyen ünnep és lazítás is betervezve – kettesben! A vasárnap nem arra való, hogy a férj túlórákat, fusimunkát végezzen, vagy a feleség egész nap süssön, főzzön, és a héten elmaradt házimunkát csinálja. Miből akarsz adni, ha nem töltekezel? Pár óra a mézesheteket idéző békességben, egy kellemes séta a természetben – felüdít egész hétre. Nem angyalok, hanem emberek házasodnak, s ha nem látjuk egymás hibáit a szerelem rózsaszínű felhőin keresztül, az még nem jelenti azt, hogy nincsenek. Tartós házasságot csak a lélek köthet, nem a test. _________________________________________________________________________________________ A férfiak agya bonyolultabb, mint gondolnánk (Forrás: InforMed Hírek 8 InforMed, 2010-04-15 13:46:38 ) Minden ellenkező szóbeszéd ellenére a férfiak és a nők között biológiai értelemben sokkal nagyobb a hasonlóság, mint a különbség. Az agy felépítésében fellelhető különbségek azonban sok mindenre választ adnak.
Elterjedt
közhely, hogy a férfiak agya egyszerűbb, csak a szex érdekli őket. Ez inkább a
nők férfiakkal kapcsolatos tapasztalatain alapszik, semmint azon, mi is megy
végbe valójában a férfiak agyában. A férfi agya természetesen keresi a szexet,
de éppen annyira keresi a társat, sőt „az igazit” is.
A
férfiak és a nők a közhiedelem szerint másképp dolgozzák fel az érzelmeket.
Ebből annyi igaz, hogy a nők hosszabb ideig foglalkoznak magával az érzéssel,
míg a férfiak agya hamarabb áll rá a megoldás keresésére. Ez az oka annak is,
hogy a férfiak a nőknél kevésbé szeretnek, illetve tudnak beszélni az
érzéseikről. Dobos, L. _____________________________________________________________ Nagyheti beszélgetés Petrás Máriával Forrás: http://www.nagyitas.hu/common/main.php?pgid=cikk&cikk_id=1007 ________________________________________________________________________________________ Demográfiai tél – az emberi család hanyatlása Megdöbbentő DVD az üres bölcsőkről, Nobel díjas kutatók kommentárjaival A statisztikai adatok szerint
a nyugati civilizált országokban a születések száma felére esett
az utóbbi 50 évben. Jelenleg a világ 49 országában nem érik el
2.1 rátát, ami szükséges lenne a jelenlegi népesség megtartásához.
Európában ez az érték jelenleg 1.3 A becslések szerint 2030-ra
Európában 20 millió munkás kéz fog hiányozni. Oroszország várhatóan
elveszti jelenlegi népességének egyharmadát 2050-re. Ki fog dolgozni a gyárakban
és a földeken, ha rohamosan csökken a népesség? Kik támogatják
a nyugdíjrendszert, illetve gondoskodnak az idősekről? Ki fogja fizetni
a most még dolgozók nyugdíját? Az amerikai dokumentumfilm
készítői azt tűzték ki célul, hogy tárgyilagos, közérthető
módon bemutatják ezt a sokkoló folyamatot. A helyzet megváltoztatásához
szükség van nem csak egyéni aktivistákra, szervezetekre, az üzleti
élet szereplőire, de a politikai döntéshozókra, a média irányítóira
is, valamint civil és egyházi szervezetekre, hogy a szív és a józan
ész alapján a folyamat visszafordíthatóvá váljon. Saját gyermekeinken látjuk,
hogy a házasság intézményét (de bármilyen elköteleződést) egyre
nehezebben vállalják fel, a gyerekvállalási hajlandóság egyre
csökken (és későbbre tolódik), miközben minden családban
nő az idősek száma, akiknek ellátásáról sem a család, sem a
társadalom nem gondoskodik megfelelően. A film rendkívül meggyőző
és drámai képet mutat be azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel
a népesedési kerekasztal és a Hárim királyfi, három királylány
mozgalom foglalkozik. Reméljük, hogy a filmet valamelyik tévécsatorna
is műsorára fogja tűzni, felvállalva ennek az égető problémának
a bemutatását, netán kiegészítik egy olyan stúdióbeszélgetéssel,
ahol a magyarországi szakértők is megerősítik érintettségünket
ebben a folyamatban. Várjuk azok jelentkezését, akik segíteni tudnak
a film széles körben történő terjesztésében. (Demographic Winter: the decline of the human family. SRB Documentary LLC, USA, 2008. 52 min. angol nyelvű, magyar felirattal. www.demographicwinter.com ) GYES, GYET változás 2010. május 1 -től: (ösztöndíjas PhD hallgató nem jogosult GYES/GYEDre) A 2010. április 30. után született gyermek esetén gyermekgondozási segélyre az a szülő, vagy nevelőszülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb két éves gyermeket gondoz, (Korábban a gyermek három éves koráig járt a segély) vagy tíz évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. 2010. május 1-től a GYES továbbra is alanyi jogon jár, nincs szükségszolgálati időre, de időtartama 3 évről 2 évre csökken. A GYES-ben részesülő a gyermek egy éves koráig kereső tevékenységet a GYES mellett nem folytathat. A gyermek egy éves kora után idő korlát nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni. A GYES az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500.-Ft/hó. Ikergyermek esetén a nyugdíjminimum 200 %-a és a GYES a tankötelessé válás évének végig vehető igénybe. Gyermeknevelési támogatás (GYET) a gyermek két éves korától jár annak a szülőnek, illetve nevelő szülőnek, vagy gyámnak, aki a háztartásában három, vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek két éves korától nyolcéves koráig jár. A GYET -en lévők továbbra is csak napi négy órában végezhetnek kereső tevékenységet. A GYET az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500.-Ft/hó. *Gyermekgondozási díj (GYED) változás 2010. május 1 -től:* GYED -re akkor jogosult a biztosított szülő, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt (korábban elég volt 180 nap biztosítotti idő). A szükséges 365 napba számít bele a közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell). A GYED-ben részesülő keresőtevékenységet nem folytathat. A GYED a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 %-a: 102.900.-Ft/hó. 2010. május 1 -től a *terhességi gyermekágyi segélyhez* is szükséges, két éven belül 365 nap előzetes biztosítási idő (a korábbi 180 nap helyett) A 365 nap biztosítási időbe itt is, mint a GYED -nél beszámítható egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell). A terhességi gyermekágyi segély folyósításának ideje alatt nem lehet kereső tevékenységet folytatni. A segély összege az átlagkereset 70 % -a, és a napi alapjának nincsen maximuma. "Népesedési viszonyok két évtizeddel a rendszerváltozás után" című akadémiai ülés / konferencia
Az ülés levezető elnöke Józan Péter, az MTA doktora volt. Simai Mihály, az MTA rendes tagja, a Magyar ENSZ Társaság elnöke mondta a Megnyitót.Ebben kitért az ENSZ népesedési alapjának, az UNFPA-nak az idei éves jelentésére, amelyet éppen november 18-án hoztak nyilvánosságra. Nagyon ajánlotta az elolvasását. Az UNFPA-ról tudni kell, hogy élet-, gyermek- és családellenes nemzetközi szervezet, amelynek fő célja a termékenység lehető legnagyobb fokú csökkentése a világ minden országában, és ezzel együtt az ultraindividualizmu s minél nagyobb fokú terjesztése, érvényesítése. Elmondta még: 1954-ben volt a világ első olyan nemzetközi demográfiai konferenciája - az ENSZ szervezésében -, amely már nemcsak egyszerűen statisztikai jellegű volt, hanem társadalmi, gazdasági és politikai jellegű. Mintegy 1000 résztvevője volt a világ mintegy 80 országából. Fő célja véleményem szerint lényegében az európai gyarmatbirodalmakból önállósuló 3. világbeli országoknak egyrészt az USA befolyása alá vonása, másrészt az USA érdekeinek megfelelő és egyben egy liberális-ultraindividual ista-modernizációs ideológiának megfelelő gondolkodásmódnak a befolyása alá vonása volt. A demográfusokon kívül részt vettek rajta például közgazdászok, antropológusok is. Fontos célként nevezte meg demográfusok képzését. Szerintem ezen vonásai is az általam feltételezett céljait szolgálhatták. A feltevéseim alapját pedig egyrészt az ENSZ ismert népesedéspolitikája képezi, másrészt Melegh Attila egy cikke. Az ENSZ népesedéspolitikájáról pedig úgy látom, hogy azt első sorban a baloldali vagy balliberális európai és amerikai kormányzatok szokták támogatni, konzervatív USA kormányok pedig időről időre meg is vonják tőle a támogatásukat. Simai Mihály ajánlotta, hogy a hazai demográfiai problémák kapcsán figyeljünk oda a nemzetközi tendenciákra is. Ez szerintem lényegében burkoltan ugyanazt jelentheti, mint amit Simonyi Gyula szokott ajánlgatni, vagyis a termékenység csökkentését az éghajlatváltozás ellenszereként. Elmondta, hogy 2008-ban válhatott az ENSZ becslései szerint az emberiség több, mint 50%-a, - vagyis immáron a többsége - városlakóvá. Alapvető tendencia tehát a 3. világban az urbanizálódás. Talán meglepő, de már elindult ott is az elöregedés folyamata, így például ez már Indiában is tapasztalható. Erre ott még annyira sincsenek felkészülve, mint a világ fejlett országaiban. Említette még, hogy a hagyományos család válsága, bomlása világszerte tapasztalható. Ez baj, mert az egyént integrálta a társadalomba és sokoldalúan segítette, az állam pedig nem vagy csak korlátozottan tudja átvenni az ilyen funkcióit. Ez az utóbbi megjegyzése - amit egyébként állítólag a pápától idézett - üdítően józan és nem balliberális jellegű megjegyzés volt. Végül a nők átalakuló helyzete és az éghajlatváltozás között is említett valamilyen összefüggést. Etnikai hatás - strukturális hatás? Alacsony iskolai végzettségű roma és nem roma nők gyermekvállalása Magyarországon Husz Ildikó, MTA Társadalomkutató Központ Az MTA Demográfiai kutatócsoportjaMagyarország kistérségeit vizsgálta . Ezeket fejlettség szerint három fő csoportba sorolták. A legfejletlenebb csoportra koncentráltak, amelybe 48 kistérséget soroltak be. Több olyan tényező is van ezekben, amelyek mind gazdasági és - az önkormányzatoknak vagy a kormánynak, TB-nek - költségvetési problémát jelentenek. Az elöregedés, a szegénység - és ezzel együtt a magas gyermekszám - a rossz egészségi állapot, a nem megfelelő képzettség, az elvándorlás és az aprófalvas térszerkezet ilyen tényezők. Ezek közül több az egészségügyi, nyugdíj- és szociális kiadásokat növeli, az elvándorlás a munkaerő létszámát csökkenti, az aprófalvas térszerkezet pedig "méretgazdaságossági problémát jelent". A kutatás során 168 kistérségben vizsgáltak meg demográfiai adatokat - mint amilyen a termékenység, halandóság, vándorlás, korstruktúra, iskolai végzettség szerint való és etnikai összetétel. Az ilyen adatok alapján leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség csoportjára koncentráltak, és azt még 5 alcsoportra bontották. 1. Itt az elöregedés a fő jellemző, ez főként dél-alföldi kistérségeket jelent. 2. Itt a magas termékenység a fő jellemző, ez főként az ország északkeleti sarkát jelenti. 3. Itt a legmagasabb a cigányok aránya, és emellett magas a halandóság, a termékenység és alacsony az átlagos iskolai végzettség. Ide tartoznak az Encsi, az Abaúj-Hegyközi, az Edelényi, Szikszói és Bodrogközi kistérségek. A 4. és 5. kistérségben az elvándorlás jellemző, főleg somogyi és szabolcsi kistérségek sorolhatók ide. A kutatás egy további szakaszában 2007. őszén az Encsi és Edelényi kistérségek 25 településén minden 18 és 49 év közötti nőt megkérdeztek egy kérdőíves vizsgálatban. Az egyik fő kérdés, amit tisztázni akartak, az általában a gyermekvállalás alakulása volt, pontosabban, hogy növekszik-e ebben a két kistérségben a termékenység, és korábbi-e a gyermekvállalás átlagos kora az országos átlagnál. A kutatás eredménye szerint erre a két kérdésre "nem" volt a válasz. A másik fő kérdésük pedig az volt, hogy ott a cigány nők gyermekvállalása hogyan alakul a nem cigány nőkhöz képest. Azt tapasztalták, hogy a 8 osztályt sem végzettek körében magas volt a termékenysége mind a cigány, mind a nem cigány nőknek. A 8 osztályt elvégzettek között, viszont csak a cigány nők termékenysége volt magas, és ők korábban is vállaltak átlagosan gyermeket, mint a 8 osztályt végzett nem cigány nők. Véleményem szerint a cigány nők aránya még viszonylag alacsony, ezért a valamivel korábbi gyermekvállalásuk és valamivel magasabb gyermekszámuk nem mutatkozik meg az ott élő népesség egészét tekintve olyan mértékben, hogy annak a jellemzőit szignifikánsan megváltoztassa. (Mivelhogy a cigányok viszonylag magas aránya és viszonylag magasabb termékenysége ellenére nem nőtt a termékenység és nem volt korai a gyermekszülés átlagos kora.) A Bodrogközi kistérségben a születéskor várható átlagos élettartam 11 évvel rövidebb, mint Budapest II. kerületében, ami döbbenetes. Illés Sándor: Cirkuláló migránsok Azokat a bevándorlókat vizsgálta társadalmi és demográfiai szempontból, akik nem először érkeztek Magyarországra 2007-ben, hanem korábban már jártak itt. Ebben az évben 27 ezer bevándorló érkezett, ezeknek mintegy 15%-a volt többedszeri. A magyarokon kívül főként pl. kínaiak, vietnamiak voltak ilyenek. Ami a Magyarországról való elvándorlást illeti, Somogy, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár megyéből szoktak a leginkább elvándorolni. Az előző előadásban is szerepelt a Somogyból és Szabolcsból való elvándorlás. Tátrai Patrik - Kocsis Károly: Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medencében 1989 után. A határokon túli magyarlakta területeken ill. országokban is jellemző ma már a népességfogyás. A Vajdaságban 1981 óta (mint Magyarországon), Erdélyben 1992 óta, Horvátországban 1998 óta, Kárpátalján 1999 óta és Szlovákiában 2001 óta. A szekularizáció kisebb mértékű ezeken a területeken, mint Magyarországon. Míg Magyarországon a legutóbbi népszámláláskor a lakosság negyede nem sorolta magát valamilyen vallásfelekezethez, addig Szlovéniában és Szlovákiában még csak 15% körüli, Horvátországban 5% körüli volt ez az arány. A magyarság aránya csökken a környező országokban, főleg a magyarlakta területek szélein. A szomszédos országok közül Ausztria az, ahova magyarok viszonylag sokan költöznek, főként Bécsbe és a tőle délre eső településekre mennek. Magyarországon főként Budapestre és környékére, és - valamilyen, még nem tisztázott okból - Tolna megyébe költöznek sokan külföldiek. Szerintem talán azért oda, mert az egy régebben elég sok német által lakott megye volt, és megmaradhattak ilyen szálak vagy ott több az olyan ember, akikkel Magyarországot megkedvelő, itt letelepedni kívánó németek vagy osztrákok szót tudnak érteni. Hosszú távú folyamatok a Kárpát-medencében a nemzetállamok etnikailag homogénebbé válása - más szóval a környező államokban a magyarok (és németek) arányának csökkenése - és a cigányság arányának a növekedése. Magyarországon kívül főként Kelet-Szlovákiában és Erdély belsejében magas a cigányok aránya. Elekes Zsuzsanna: Fiatalok alkohol- és drogfogyasztása Magyarországon. A felmérések eredményei szerint a cigarettázás és alkohol gyakori fogyasztása jellemzően együtt fordul elő a fiatalok között, és viszonylag gyakran társul ezekhez a drog is. Tehát gyakori az egyidejű, párhuzamos fogyasztás. Így nem az a helyzet, hogy vannak "a cigizők", "az ivók" meg "a drogosok", hanem hogy a fiatalok egy kisebb részére ezekből kettő, vagy mindhárom jellemző, míg a többségükre egyik sem. Mintegy 60% "nem problémás", 30% körül van a mérsékelt fogyasztók aránya (akik esetleg cigiznek és időnként kicsit sokat isznak, ritkán kipróbálnak valamilyen kábítószert) és 9% a "problémás fogyasztóké", akik gyakran és sokat isznak és cigiznek és jórészt drogoznak is. A cigarettázás az átlagosnál gyakoribb a szakmunkásképzőt éppen végzők, és a vidéki városokban és falvakban élő fiatalok között. Az alkohol mérsékeltebb fogyasztása a magasabb végzettségű szülők (legalább középiskolát végzett), a nagymértékű, problémás fogyasztása pedig az alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb szakmunkásképzőt végzett) szülők gyermekeire jellemző. A drogozás Budapesten és a megyeszékhelyeken gyakoribb az átlagosnál, de kisebb városokban, falvakban a nyugtatókkal való visszaélés helyettesíti ezt. A nagymértékű alkoholfogyasztást elősegíti ilyen életmódot élő barát megléte, a drogozást hasonlóképpen az ilyen életmódú barát vagy testvér megléte, és emellett még az, ha az illető sokat játszik pénznyerő automatával. Ez utóbbi szerintem valamilyen sajátos szubkultúrára látszik utalni, illetve arra, hogy talán nem egyszer összefonódhat a drogozás a bűnözéssel. Ugyanis amúgy is sokba kerülhet a drog, mégis azoknak van rá pénzük, akik pénznyerő automatán is tudják a pénzt elverni. Igaz, hogy mindkettő szenvedélybetegség is, ezek összekapcsolódhatnak valamilyen módon, itt is lehet keresni magyarázatot. A kortárs kapcsolatok, a kortársak fogyasztási szokásai a leginkább meghatározóak. Visszatartó tényezők a "problémás fogyasztástól" a jó családi és iskolai integráció. Az 1990-es években egész Európában jellemző tendencia volt mind a cigaretta, mind az alkohol, mind a drog használata arányának a meredek növekedése. Ezek közül a cigaretta és a drog használata arányának a növekedése megállt, kissé csökkent a 2000 utáni évtizedben - de lényegében már elég magas maradt -, a nagyivás aránya viszont tovább nőtt a fiatalok között. Mostanra a médiában és a közvéleményben mérséklődött a drogozással szembeni elutasítás, és a drogok könnyen hozzáférhetővé váltak. A drogozás és a nagyivás a fiatalok jelentős része számára a szórakozás elfogadott, "normális" részévé vált. Magyarországon is ezekhez hasonló trendeket lehetett megfigyelni. Hablicsek László: Demográfiai öregedés Magyarországon: helyzet és távlatok Előadása során a "függőségi arány" fogalmával szemben az "aktivitási arány" használatát javasolta. 2030-ig 40-ről 55-60-ra nő a 100 aktívra jutó eltartott idősek aránya. Ha a teljes népesség aktivitási arányának átlaga a középiskolás népesség aktivitási arányának a szintjére nőne, az 2030-ig kivédené a korösszetétel változásából adódó negatív demográfiai / gazdasági hatást. Kérdés, hogy milyen áron, és hogy mennyire reális egy ilyen fölvetés. A foglalkoztatottságot növelheti több működő tőke beáramlása. Mitől és hogyan lenne ez így? Ez bonyolult gazdasági és politikai kérdés, amire sokan szeretnék tudni (vagy esetleg tudni vélik) a választ a politikai és a tudományos elitből is. Növelheti a diplomát szerzők arányának a növekedése. De kérdés, hogy nem csak vagy főként a képzettségük alatt foglalkoztatott diplomások arányát növelné-e ez, egyben növelve a munkanélküliséget az ennél alacsonyabb végzettségűek között. Végül talán növelheti a reálbérnövekedés visszafogása, ami bizonyára haszon a nagyvállalkozóknak, de kár a munkavállalóknak, és az amúgy is messze túl alacsony szintű gyermekvállalást alighanem ellenösztönzi." Kovács Katalin: Az iskolai végzettség szerinti halandóság négy posztszocialista országban az utóbbi két évtizedben. Az ismertetett kutatási eredmények megjelentek az International Journal of Epidemiology című folyóiratban (2009; 38: 512-525; Educational inequalities in mortality.) Egy kutatócsoport tagjai Észtországot, Litvániát, Lengyelországot és Magyarországot hasonlították össze. A rendszerváltozás utáni időszakban nőtt a különbség a társadalmi rétegek között a halandóság terén ezekben az országokban. Szinte csak a felsőfokú végzettségűeknél történt javulás a halandóság terén, a legfeljebb szakmunkásképzőt végzettek között viszont romlott a helyzet, még erősebben a legfeljebb 8 osztályt végzettek között. A daganatos betegségek terén a középiskolát végzettek halandósága is általában javult, kivéve Magyarországot, ahol a légzőszervi rákból származó halandóság mértéke nőtt az elmúlt időszakban. Társadalmi állapotrajzok konferencia, 2009. november 19. MTA Szociológiai Intézet Ferge Zsuzsa akadémikus többek között elmondta, hogy jövőre (2010.) a gyermekekre jutó szolgáltatások területéről 50 milliárd forintot von ki az állam, míg az oktatásügyből 200 milliárd forintot. Véleménye szerint a jelenlegi gyerekek egy jelentős kisebbségét a leszakadás, nyomor fenyegeti a jövőt illetően, felnőtt korukban - "a gyermekek 20%-át tökéletesen elveszítjük", ahogy fogalmazott. (Előadásának "Esélyegyenlőség és nemzeti stratégia" volt a címe.) Ugyanő később egy kérdésre válaszolva azt mondta, a kevés konkrét (szociál)politikai eredmény között, amit el tudott érni életében az egyik a családi pótlék univerzálissá tétele volt 1990-ben, egy másik az, hogy a közelmúltban sikerült megakadályozni az iskolai kedvezményes / ingyenes étkeztetés leépítését. Darvas Ágnes: Gyermekek a leszakadó világban. Az előadás hátrányos helyzetű kistérségekben 2006 óta folyó terepmunkáról (szociális szervezés és szociális munka) szólt. A mélyszegénység, nyomor bár gyakori a cigányok között, nemcsak cigány probléma. Tapasztalataik szerint a havi 28.500 forintnál kevesebből élők között a cigányok aránya 60% volt, nem 100%. A szóban forgó kistérségekben nincsenek bölcsődék, az óvodák zsúfoltak. Nincsenek iskolai napközik, nincsenek iskolai nyári programok, nincs iskolai szociális munka. Az ott élők 20%-ának van közműtartozása. Mivel nincsenek városok, nem kötelező közműtartozást kezelő programot működtetni, így ilyen nincs is. A lakosok ilyenek hiányában jórészt uzsorásokhoz fordulnak (ami tovább rontja a helyzetet). A Szécsényi kistérségre koncentrálnak. "Amióta ott vagyunk, szolgáltatást szolgáltatás után igyekszünk beindítani." Az egyik fontos tevékenység az iskolából, oviból kimaradó gyerekek "visszaterelése", ami egyfajta szociális munka. "Egyszerű feladat, csak embert kell rá találni." Említésre méltó a "Biztos Kezdet Gyerekházak" működése. Közösségi szociális munkát végeznek (a helyiek közösséggé szervezését), az adósságkezelés megoldásában segítenek. Mostanra már komoly segítő szakembergárda állt össze. Munkájukra 3 év alatt sikerült végre támogatást szerezniük - egy norvég alapítványtól. Kistérségi modell kéne, bár nincs kistérségi identitás. Nagyon széttagolt, heterogén és kis lélekszámú (20-30 ezres) körzetek ezek. További információk találhatók a www.gyerekesely.hu linken. Dupcsik Csaba: Egy fogalom karrierje: az ún. "cigánybűnözés" története. A "cigánybűnözés" fogalma az 1960-as években jelent meg Magyarországon, majd 1974-től (fél)hivatalos statisztikai kategóriaként használták a rendőrség részéről. Az 1970-es évek nyilvános vitáiban a cigányok rossz társadalmi helyzetének okaként olyan tényezőket nevezetek meg különböző szerzők, mint az öröklött elmaradottság, modernizációs anómia és "még" diszkrimináció. Tauber Istvánnak és szerzőtársainak egy 1988-ban megjelent könyvében hosszas elemzés végén kijött az az eredmény, hogy a cigányok hátrányos helyzete 100%-ban magyarázza a cigányok körében a bűncselekmények elkövetésének az arányát (Tehát nem valamilyen sajátos kulturális jelleg magyarázta ezt). Egy 1980-as évekbeli adat szerint ekkoriban a cigányok között az aktív keresők 3%-a követett el bűncselekményt, vagyis az elsöprő többség nem. (Tehát akinek volt munkája - és ekkoriban a cigányok zömének még volt - az általában rendesen élt és dolgozott.) Így teljesen ésszerűtlen, indokolatlan és igazságtalan volt egy csekély kisebbség magatartása miatt a nagy többséget megbélyegezni, vádolni egy ilyen kifejezés használatával. Messing Vera: Roma családok megélhetési stratégiái: a támogató kapcsolati háló szerepe. Egy szociológiai kutatás során két vidéki városban cigány és nem cigány szegények megélhetési stratégiáit figyelték, bizonyos típusokra és helyzetekre koncentráltak. Megélhetési módról beszéljünk ilyen stratégia helyett - ugyanis nem biztos, hogy stratégiáról van szó, mert nem biztos, hogy tudatos, megtervezett. Akkor etnikai egy megélhetési mód, ha identitásképző szerepe van. A szegénység, munkanélküliség nem tesz különbséget cigányok és nem cigányok között és hasonló helyzeteket idézhet elő. Megfigyelték, hogy a nem cigányok között is sok szegény család munkásszállóra költözik (Így kerülnek szegénységük miatt a normális lakáskörülmények és a teljes hajléktalanság között félúton levő állapotba). A munkásszállón egy személynek való kis "lyukakban" él egy-egy egész család. 20-25 szobára jut egy vizesblokk. A munkanélküliek egy kisebbsége semmilyen szociális ellátáshoz sem jut - marad az alkalmi fekete munka, a szemétgyűjtés és a bűnözés (pl. prostitúció, uzsora, lopás). Az élethelyzet és életmód alapján a cigányok között három fő csoport rajzolódott ki. A "tősgyökeres cigányoknak", akik már régi idők óta ott éltek az üzletelés volt a sajátos, e csoportra jellemző megélhetési módjuk. A zenész cigányok néha elköltözéssel igyekeztek javítani valahogyan a helyzetükön. Egyébként még az alkalmi zenéléssel tettek szert néha egy kis jövedelemre, vállalkozni is próbáltak és egyesek bekapcsolódtak a helyi politikába is. A később, az utóbbi évtizedekben beköltöző cigányok alkalmi munkákat vállaltak vagy közmunkán vettek részt. Mind a három csoportban jellemző volt ezeken kívül a szociális transzferjövedelmek (pl. rokkantnyugdíj, családi pótlék, szociális segély) igénybe vétele, valamint mindháromban előfordultak a legalitás határát súroló tevékenységek is (gondolom, pl. fél-legális, vagy formálisan illegális illetve szabálytalan, de elnézett kereskedés). Az amerikai fekete gettók világára jellemzőek olyan itt feltűnő negatív tevékenységek, mint a (fa)lopás, uzsora, vagy a bűnözés egyéb ágai, illetve a (nem okvetlenül illegális) fémgyűjtés. De ilyen fajta, szintén egyaránt jellemző hozzáállás a reménytelen tespedés is. Ezek a tevékenységek nemcsak a cigányokra és nemcsak a szegényekre voltak jellemzőek. Pl. falopást - "a helyi köztudomás szerint" - jómódú nem cigányok is elkövettek. A kapcsolati hálók nemcsak segítők lehetnek, hanem negatívak, az egyén kiszolgáltatottságát erősítők is. A tradicionális oláhcigány és muzsikus cigány családokban tapasztalataik szerint 1-2 gyerek volt, a szegénygettószerű telepen volt jellemző a sok gyermek, de ott nemcsak a cigányok, hanem a nem cigányok között is. Ugyanitt jellemzőek voltak az elváltak, a szétesett, csonka családok is. Tehát úgy tűnik, hogy kirekesztettség, nyomor, "elveszettség" miatt volt magas gyermekszám, így az nem a cigánysággal, hanem a szegénységgel járt együtt. Komoly probléma, hogy a munkanélkülieknek nem mindig van pénzük beutazni a munkaügyi központba, és aki nem működik velük együtt, azoktól elveszik nemcsak a munkanélküli segélyt, hanem minden más szociális segélyt is. Ezen lehet segíteni egy olyan megoldással, ami Siklós környékén volt tapasztalható, hogy a munkaügyi központ ad egy autót és egy laptopot egy munkatársnak, aki így "mozgó munkatársként" kimegy a munkanélküliekhez. Ezt nagyon fontos lenne szerintem országszerte is alkalmazni. Az is enyhítheti a problémát, hogy a munkaügyi központok a kistérségekben helyi kirendeltségeket hozhatnak létre, és egyes falusi teleházakkal is köthetnek megállapodást, hogy azok segítsék a munkanélküliek tájékoztatását. Ezzel évekkel ezelőtt az Állami Munkaügyi Szolgálat meg is bízott teleházakat. Sok érdekes anyag található még ezen a honlapon:
Társadalmi nemekre vonatkozó stratégia a Közlönyben
|
|
|
|
Főoldal >
Háttéranyagok |